Hat évesen kaptam az első kutyámat Dolly-t. Nagyon szerettem. „Kutyaiskolásat” játszottunk, akadálypályát építettem neki és sajnos szuperül megtanult kerítést is átugrani… Dolly után nagyon sokáig nem volt kutyám, de nagyon szerettem volna. Felnőttként az első kutyámat hosszas tervezés és keresés után választottam ki. Ő volt Floyd, egy hatalmas és erős jellemű leonbergi. Körülbelül ezzel egy időben kezdtem el bölcsődében dolgozni kisgyermeknevelőként. Floyddal rögtön a mély vízbe kerültem kezdő kutyásként. Eleinte az volt a cél, hogy jól szocializált, emberekkel és állatokkal is egyaránt barátságos kutyát neveljek belőle. Időközben újabb leonbergi érkezett hozzánk, Indigó. Köböl Erika segítségével elindultam a terápiás kutyázás útján. Ekkor levizsgáztam Floyddal és elvégeztem a habilitációs kutyakiképző tanfolyamot. Ezután hosszabb „szünet” következett, lett három gyermekem és sajnos idő közben Floydot elvesztettük. Miután visszamentem dolgozni elhatároztam, hogy szeretnék visszatérni a kutyás terápiázáshoz. Tudtam, hogy Indi már túl idős, hogy levizsgázzak vele. Sajnos egy év múlva ő is itthagyott minket. Nagy űr maradt utánuk. Elhatároztuk, hogy kisebb kutyát szeretnénk, azért mert kisgyermekekkel dolgozom, egyszerűbb a szőrének ápolása és könnyebb a szállítása. Sok fajta szóba jött, de végül a shetlandi juhászkutya nyert. Régi gyermekkori álmom vált valóra, hogy nekem is legyen egy okos „Lassie-m”. Habár ő nem skótjuhász, de kinézetre hasonlít rá. Ekkor hosszas keresgélés következett. Elmentünk egy kiállításra, hogy közelebbről megismerjük a fajtát. Itt találkoztunk Alvin tenyésztőjével. Ő örömmel vette, hogy terápiás kutyának szánom a sheltiet és biztosította a lehetőséget, hogy akár több alomból is kiválaszthassam a legalkalmasabb kutyát. A kiskutyák teszteléséhez Náday Erikát hívtam segítségül, így választottuk ki közösen Alvint. Alvin kinti – benti kutyaként a család része, jellemzően ott tartózkodik, ahol mi is vagyunk. Lehetőség szerint igyekszünk minél több helyre magunkkal vinni. A szocializációjára és a kiképzésére különösen nagy hangsúlyt fordítottam. Abszolút beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Alvin egy aktív, játékos, csupaszív kutya, aki imádja a gyerekeket, ugyanakkor jól kijön a felnőttekkel is. Jelenleg a Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv EGYMI-ben önkénteskedünk óvodás és iskolás korú gyermekekkel. Nagyon örülök, hogy az Aktív Mancsok Segítőkutyás Egyesület önkéntese lehetek.